Korábbi korosztályos válogatott játékos igazolt augusztusban klubunkhoz. A Győri ETO volt futballistája tapasztalatával, szakmai profizmusával szeretné játékostársait és az egyesületet segíteni abban, hogy a magunk elé kitűzött célokat teljesítsük. Sipőcz Jánossal Kovács Csilla beszélgetett.

 

Mutatkozz be kérlek az olvasóknak! Honnan érkeztél, milyen korábbi kluboknál játszottál eddig?

 

Nagyszentjánosról, egy Győr melletti kis faluból érkeztem a csapathoz. 4 éves koromban, már az óvodában megismerkedtem a focival. Akkori edzőm a győri Dózsába csábított, ahol nagyjából 10 éves koromig voltam. Onnan az utam az ETO-ba vezetett, ahol pár évnyi kemény munka után a korosztályos válogatott tagja lettem, amelyet végig is jártam. Bemutatkozhattam az NB1-ben is (kupamérkőzésen), hiszen a nagy csapattal edzettem, így sok sikerélményem volt velük. Időközben több megkeresést is kaptam, de mindig aszerint döntöttem, hol kapok játéklehetőséget, csak ez motivált. Így kerültem Győr után Komárnóba, a III. kerületbe, Komáromba, vagy Ausztriába. Tavaly októberben családi okok miatt költöztünk haza Magyarországra, az átigazolási szezon végén. Így a lakóhelyem futballcsapatát segítettem abban a szezonban. 

Hogyan került a képbe Esztergom?

Nyáron több megkeresésem is volt, NB3-ból és NB2-ből is, de egyelőre nem érzem magam olyan állapotban, hogy ott megállnám a helyem. Ezért azt választottam, hogy újra felépítem magam, önbizalmat szerzek egy olyan csapatnál, amelynél ismét játéklehetőséget kaphatok. Nagyon tetszettek az itt tapasztalt profi körülmények és a célkitűzések is, ezért döntöttem úgy, hogy csatlakozok a csapathoz. Szeretném az egyesületet segíteni a tapasztalatommal és profi mentalitásommal.

Milyen volt Salzburgból visszatérni Nagyszentjánosba? Gondolom más körülmények közé kerültél hirtelen.

Családi okok miatt tértem haza, de ezt bevállaltam. Tudtam, hogy az ottani profi körülmények a lakóhelyemen nem lesznek adottak. De úgy gondoltam, hogy csak rajtam múlik, hogy fogom ezt az egy évet átvészelni. Nehéz volt, de a múltat el kell felejteni, most csak a jelenre és a jövőre fókuszálok és bízom abban, hogy a sikerek jönni fognak.

Azt mondtad, jelenleg nem érzed magad olyan állapotban, hogy most magasabb osztályban játssz. Mentálisan vagy fizikálisan gondoltad?

Fizikálisan. A mentalitásommal nincs gond, a tudásom is – mindenki szerint – megvan. Egy korábbi orvosi vizsgálat gyulladást mutatott ki a testemben, amelynek a gócpontja a mandulámban volt. Miután ezt megműtötték, sajnos felborult a szervezetem egyensúlya. Nagyon ügyelnem kell arra, mit eszek, hiszen hízékonyabb lettem. Mivel maximalista vagyok, szeretnék visszakerülni a korábbi formámba, vagy még annál is jobbá válni.

A klubunknál dolgozó szakemberek (edzők, fizioterapeuta) hogyan lesznek majd szerinted a segítségedre a formába kerülésben?

A Nagyszentjánosi elfoglaltságaim mellett szeretnék sok időt Esztergomban tölteni és naponta kettőt edzeni. Délelőtt a vezetőedzővel egyéni képzés keretein belül, délután pedig a csapattal. Ahogy lehetőségem nyílik rá, a fizioterapeutánkkal is elkezdem a közös munkát, hogy segítsen a kondicionális állapotomat és az izomzatomat rendbe tenni. Úgy gondolom, hogy ez egy lassú építkezés lesz és remélem januártól olyan fizikális erőben leszek, amilyenben szeretnék.

Még csak pár hete vagy a csapat tagja, korábban nem ismertél senkit a játékosok közül. Hogyan sikerült a beilleszkedés? 

A pályán én elég nehéz személyiség vagyok, de azon kívül vicces, jó kedélyű, humorista figura, ide is könnyen beilleszkedtem. Kicsit más mentalitásban nevelkedtem, mint a társaim, én állandóan győzni szeretnék, nekem ez a legfontosabb. Igyekszek úgy kommunikálni a többiekkel, hogy ne legyenek közöttünk konfliktusok.

Mik a rövid és hosszú távú céljaid? Milyen jövőképet látsz most magad előtt?

A klub szeretne néhány éven belül felkerülni az NB3-ba, majd onnan még feljebb. Én azt látom, hogy ez a bajnokság már idén is nyerhető. A legnagyobb rivális a Tatabánya, de senki sem verhetetlen, így ők sem. Esztergomban most építkezés folyik, sok munka vár még ránk. Sok a fiatal, tapasztalatot kell gyűjteniük, amiben remélem én is tudok segíteni. Mivel csatár vagyok, minél több góllal és assziszttal szeretném támogatni a játék képét. Persze össze kell csiszolódni a játékosoknak és az edzőknek is, de ettől függetlenül reális célnak tartom a feljutást. 

Üdvözlünk a klubnál, kívánjuk, hogy érd el nálunk a magad elé kitűzött célokat!