Budavári Dániel nem csak edzőként, hanem játékosként erősíti az FC Esztergomot. Vele készítettük el heti villáminterjúnkat.
Idén nagy változások álltak be az életedben, hiszen a diplomád után elkezdtél tanítani a Babits-ban, ezzel párhuzamosan a legkisebbekkel foglalkozol az FC Esztergomnál, játékosként a felnőtt csapat tagja vagy és most kezdted el az edzői iskolát is. Hogyan bírod a terhelést?
Nagyon örülök, hogy ennyi területen és helyen számítanak rám. Az elején volt nehéz összerakni, hogy napról-napra merre, hányra kell mennem. De így, hogy már lassan egy hónapja elkezdődött minden, egyre jobban átlátom a dolgokat és egyre jobban hozzászokom. Sokat segítenek a kollégák mind az iskolában, mind itt a klubnál. A legfontosabb, hogy megpróbálok minden területre kellő időt fordítani.
Mi jelenti számodra a legnagyobb kihívást ezek közül?
Az, hogy mindenhol a legjobbamat nyújtsam. Néha sajnos vannak olyan edzések, ahol már fejben fáradt vagyok, de akkor is megpróbálok maximálisan koncentrálni.
Milyen a legkisebb korosztállyal dolgozni? Hogyan tudjátok az érdeklődésüket fenntartani és megszerettetni a labdarúgást velük?
Személy szerint én nagyon élvezem a munkát a gyerekekkel. Vannak nehéz edzések, de Attilával és Pista bácsival mindent megteszünk, hogy mindig élvezetes edzést tartsunk. Szerencsére a rengeteg játékos feladattal könnyű fenntartani az érdeklődésüket és ők nem is tudják, hogy ezekkel a játékos feladatokkal kezdik el megtanulni a labdarúgás különböző elemeit.
Elkezdődött a Bozsik Fesztivál a kicsik számára. Mit jelent ez pontosan?
Igen, múlt hétvégén kezdődött az U7-U9-es korosztály számára a Bozsik Fesztivál Tokod-Üveggyárban. Ez egy fesztivál sorozat, ahol a gyerekek 5 fős csapatokban rengeteg pályán focizhatnak kedvükre. Minden pályán a gyerekeket kísérő edzők közül kerülnek ki a pályafelelősök. Ők mondják el a forgásokat, hogy melyik csapat melyik pályára menjen tovább, illetve a különböző pályákon elmondják a szabályokat. Nagyon kevés instrukciót kell adni a gyerekeknek ezeken a fesztiválokon, mert itt az a lényeg, hogy edzői irányítás nélkül, szabadon focizzanak egy órán keresztül. Minden torna végén kapnak a kicsik müzli szeleteket és az igazán ügyesek különdíjban részesülnek.
Hogyan tudod kezelni, hogy a felnőtt csapat edzője (Váczy Dávid) a kollégád is egyben?
Teljesen el tudom különíteni azt, amikor úgy beszélgetünk, mint kollégák vagy úgy, mint játékos és edző. Így, hogy kollégák vagyunk, így még inkább szeretnék játékosként is bizonyítani neki nem csak, mint kezdő edző a tapasztalt edzőnek. Az öltözőben sincs nagyobb visszhangja, hogy én edző is vagyok illetve játékos a felnőtt csapatban.
Milyen eredményt vársz a jövő szerdai Sárisáp elleni mérkőzésen?
A srácokkal az utóbbi két mérkőzésen nagyon magabiztos győzelmet arattunk és ezt az utat szeretnénk folytatni. Tudjuk, hogy a Sárisáp egy elég masszív csapat, de úgy érzem, hogy a játékostársaimmal együtt mind azon leszünk, hogy hazai pályán megverjük őket és ezzel tovább folytassuk egy – remélem – hosszú győzelmi sorozatot.
Mik a rövid és hosszú távú céljaid a klubnál és a magánéletben?
A klubnál a céljaim mint edző, hogy egyre több fiatal játékost csábítsak le edzésre és szerettessem meg velük a labdarúgás. Mint játékos, egyre többet kerettag lenni és mindig segíteni a csapatot, hogy nyerjen, illetve, hogy a szezon végén bekerüljünk az első háromba. Magánéleti céljaim között van, hogy az edzőképzést sikeresen teljesítsem, illetve az iskolába is egyre jobb tanárrá szeretnék válni. És nem utolsó sorban elég időt szeretnék fordítani a párkapcsolatomra is.
Nagyon köszönjük a válaszokat, sok sikert a céljaid eléréséhez!