Majd 10 évet töltött az FC Esztergomnál Krammer Tamás, aki a bajnokság lefújása után úgy döntött, befejezi a felnőtt focit. Nem megy azonban messzire, hiszen az Öregfiúk Esztergom csapatát erősíti majd, így továbbra is piros-fehér mezben folytatja tovább a labdarúgást.
Hol fociztál korábban, hogyan kezdődött a labdarúgó pályafutásod?
Mivel piliscsévi gyerek vagyok, a helyi futballcsapatban voltam először leigazolva. Ide jártunk le suli után játszani és itt ismerkedtem meg a foci alapjaival. Kicsit vicces volt, mert akkoriban volt egy felnőtt csapat és egy utánpótlás, benne 15-16 éves gyerekekkel, hát ide fértem én bele 9 évesen. A mez ápolt és eltakart, csak a fejem látszott ki belőle. Én voltam a legkisebb, az egy évvel idősebb bátyámmal együtt kerültünk be a csapatba. A korkülönbség miatt az ellenfél csapat tagjai nagyságrendekkel nagyobbak voltak, mint mi, így csak csereként kaptunk lehetőséget pályára lépni.
A piliscsévi időszak után mi volt a következő állomás?
95-ben Dorogra igazoltam, itt nagyon sok időt töltöttem el és itt részesültem először valódi futball képzésben. Édesapám ismerte Kiss Laci bácsit, ezért vitt oda. A Budapest Bajnokságban játszottunk és ez egy nagyon jó csapat volt. Volt, hogy három korosztályban is játszottam – kölyökben, serdülőben, ifi B-ben -, ami elég fárasztó volt a sok utazás miatt. Itt aztán lehetőséget kaptam arra, hogy elmenjek a III. Kerületi TVE-be egy próbajátékra, ami szerencsére jól sikerült és így leigazoltak. Itt a budapestiekkel mértük össze a tudásunkat – FTC, MTK, UTE, Vasas. A négy nagy csapat mögött mi voltunk az ötödikek. Ez volt életem talán legnívósabb bajnoksága, amelyben részt vettem. Volt egy helyi újság, a Futball Hét, amiben az utánpótlásra koncentráltak. Minden héten leírták a csapatok összeállítását, kik voltak jók és kik szereztek gólt. Amikor ebben láttad a neved és mellette azt, hogy jó voltál, vagy gólt szereztél, az fantasztikus érzés volt. Egyik legjobb élményem volt innen, amikor a Gázszer Kupán én lettem a torna legjobb játékosa. Gólpasszt is adtam és én lőttem a győztes gólt. Ezután beválogattak a ’84-es korosztályos válogatott tágabb keretébe is. Sajnos 2001-ben már volt egy bokaműtétem, aztán még egy. Ekkor már jelezték, hogy biztos nem lesz 100%-os, de legalább fájdalommentesen élek – és így is lett. Ezután játszottam még meccseket, de már nem végig és emiatt döntöttem úgy, hogy abbahagyom a focit.
És meddig bírtad labdarúgás nélkül?
2004-ben szóltak a régi barátok, hogy Piliscséven nagyon jól állnak a bajnokságban és fel szeretnének jutni, szálljak be újból és erősítsem a csapatot. Addig győzködtek, míg végül beadtam a derekam. Az edzéseken is néha voltak fájdalmaim, akkor azonnal abbahagytam a munkát. Végül feljutottunk a megyei I.-be, majd 2007-ben a Bajót játékosedzője, Kiss Krisztián keresett meg, akit még Dorogról ismertem. Elmondta, hogy érmes csapatot szeretnének építeni, így végül ott kötöttem ki, ahol két évet töltöttem el – az éremszerzés végül sikerült, a harmadik helyen végeztünk. Aztán Karcagi Pali hívott Esztergomba, ahol másodikok lettünk a megye I-ben – ez a legjobb eredményem ebben a ligában. Nagyon jó csapat volt itt akkoriban. Aztán volt még egy kis kitérő Nyergesújfalura és Dorogra, ahol nem sok játéklehetőséget kaptam.
És mikor tértél vissza Esztergomba?
2011-ben hívtak újra Esztergomba, amire örömmel mondtam igent.
Mi volt a legpozitívabb emléked az FC Esztergomnál töltött időből?
A második helyezés még Karcagi Pali idejében az egyik nagyon kedves emlékem. A másik Bánfi János és Veres Balázs nevéhez fűződik, akkor is nagyon jó edzések voltak, jó volt a csapat is, bár ezt az eredmények nem tükrözték – nem volt igazán befejező csatárunk. De az edzésekre járás és a meccsekre készülés nagyon jó élmény volt.
De a legutolsó szezonban Váczy Dávid vezetésével nagyon profi stáb állt össze, komoly munka vette kezdetét, aminek örülök, hogy a részese lehettem. Jó érzés volt, hogy profikkal dolgoztunk, még ha ez az őszi eredményeken nem is látszott, a tavaszi szezont már nagyon jól, négy győzelemmel kezdtük.
Mik a terveid a továbbiakban? Hol folytatod tovább a labdarúgást?
Már tavaly is szerettem volna befejezni a felnőtt focit, de nyáron újraalakult a stáb, a vezetőség és a felvázolt tervek nagyon szimpatikusak voltak. Mivel a profizmus mindig fontos számomra, gondoltam, hogy akkor plusz egy évet ráhúzok és esetleg egy éremmel zárom a pályafutásom. De már akkor hívtak Pivók Zsoltiék az Öregfiúk Esztergom csapatába. Mivel a bajnokság sajnos a járvány miatt véget ért, ezért döntöttem úgy, hogy ott folytatom tovább a labdarúgást. Itt több időm szabadul fel – nincs edzésük, a mérkőzések pedig hétfőnként vannak, így a hétvégéimet a családommal tölthetem. Ha reálisan nézem, be kell látnom, hogy itt az ideje, hogy átadjam a fiataloknak a stafétát. Remélem, hogy az Öregfiúk Esztergom csapatának hasznos tagja tudok majd lenni.
Köszönjük Tokaj a sok évnyi munkádat és nagyon sok sikert kívánunk neked az Öregfiúk Esztergom csapatában!